verssorok

Százszor leírt s áthúzott verssorok, félig megírt levél, félig igaz szavak. Az igazán fontos mindig elmarad, s amit sosem hittem: mégiscsak megkopott a belső tükör bennem, s most, mint a vak, szólítanám nevükön a hajnalok színeit hiába, inkább hallgatok, s őrizném, ami még megmaradt. Vagy csak köd van? Hisz aTovább…