On:
In: Próza, Szépirodalom

Anni úgy érezte szép lassan megbolondul. Egyformán teltek a napjai, egyforma volt a nappala, estéje. Olyan rutinszerűen ment ki minden reggel a konyhába kakaót készíteni, hogy, a kanál már magától beletalált a bögrébe. Ebbe az egyhangúságba nem vegyült egy csipetnyi jó sem. Fásult volt, unt mindent és mindenkit. Tudta, hogyTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ki vagyok én, hogy azt hiszem fontos, amit írok, mondok, festek ha azt nem olvassák ennyien aki őket, engem is megteremtett akinek szava örök, aki él aki nem bánkódik akinek szíve itt dobog az enyémben is lüktet örökké kinek a lelke megszomorodni is képes amitől Isten őrizzen nem bánthatjuk sohaTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Eljátszom a gondolattal, hogy e kis, messzire sodródott, töredék hazámból, Kis Hungáriából gondolatban levelet küldök nagynénémnek – akárcsak Mikes Kelemen – a messzi, ki-tudja-hol-van már Őshazába. Pécs, 2021. február 22. Édes néném, kívánom istentől, hogy ezt a járvány sújtotta esztendőt szerencsésen kezdje és végezze kegyelmed. A virológusok szerint itt KisTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A mozdulatot befejezettnek nyilvánítod. A mozdulatot befejezettnek nyilvánítod, mondtad korábban, évekkel ezelőtt, és most megismétled. Befejezett tény a mozdulat, mondtad korábban, és most megismételted, mikéntha befejezett tényt. A mozdulatot befejezettnek nyilvánítottad, befejezettnek a mozdulatot, és mint befejezett tényt említed, emlegeted. Befejezett tény ez a mozdulat, elmúlt üzenet, teszed hozzá, nyugtalanTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Lefelé Tüdőgyulladás? Egy félrenyelt falat? Talán a rák végső támadása,  bűnös sejtek véres lázadása. Ha maradsz, még meddig, és mi az ára? S ha elmész, még mennyi szenvedés? Mert mi vagyok én? Ki? Tiszta lelkű gyermek? Vagy tán felnőtt férfi? Egyszerre bolondnak, egyszerre bölcsnek lenni… Harcot vívni, ahogy férfi harcol,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

– Jó Ég, öltöztess fénybe, tiszta esőkbe, s én elviszem szép leveleidet kedveseinknek, a halál kopár fekete erdeibe, minden búvópataknak, a szomjazó fáknak, s a riadt, megsebzett állatvilágnak, a halaknak és a madaraknak, s elmondom a mézgyűjtő méhek szorgalmas seregének, s a csüggedő emberi elméknek és szíveknek is, hogy verődjünkTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Mindennek van üzenete. Legfeljebb nem értjük meg. Vagy nem akarjuk megérteni, netán képtelenek vagyunk megérteni. Persze mindig ezzel a fránya megértéssel jövök, ám a megértés tünemény, nem csak verbális, hanem emocionális, spirituális és egyben a legegyszerűbb dolog, mint amikor felkapcsoljuk a lámpát s mindent meglátunk, pedig valójában a sötétség nemTovább…