Toll fut, futol, leszen papírdal, lapszéle él, húsodba irdal, lovatlanul lovagi torna, a tortakésen vércsatorna. Toll fut, futol, zizeg a rosttoll, masé leszel majd papirostól, s ha lesz, ki pépből kifehérít, nem verset ír, mint rajtad én itt. Toll fut, futol, pufog a flaszter, volt kőolaj, hogy mondja azt el?Tovább…
(utána a csend) Az ajtók bezáródnak. Tudomásul vesszük. Sosem tudjuk meg, mi van mögöttük, mi lett volna, ha sikerül kinyitni őket. Az ablakok is bezárulnak. Elfogadjuk. Látjuk rajtuk keresztül az elérhetetlent. Emelt fővel megyünk tovább, a kivilágított folyosón. Átlátjuk. Legalábbis azt hisszük. Egyre kevesebb az ajtó, meg az ablak is.Tovább…
Ha érezném vágyad sós ízét, ajkad nyomán billog volna bőrömön. Ha megérintenél, olvadt mázként csordulna rólam a kétely; (félhangon koldul így, aki remél) de feltételes módban, léggömbök a szavak hajszálvékony zsinegen, s nem kap utána senki, ha elengedem.Tovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.