Neked Létó[1], lüktető örömöd eljöveteléig, míg a jóslatok ígérete szerint, fiadat az ezüstíjas, lantpengető Apollón-t világra hozhatod, az előtte és az utána ideje közt kell bolyonganod. Héra[2], a féltékeny istennő üldöz, és éhesen, szomjasan kell vándorolnod, míg ócska csónakodon el nem vetődsz Délosz[3] szigetére, kövek nőtte síkságára, a csupa bozótTovább…

A tükörből tűnik elő. Valahonnan a tükörből. Halántékát megtámasztja egy tenyér. Idegen. Pont ugyanúgy, mint egykor, régen. Akkor, még évtizedekkel ezelőtt, egy fényképen: mikéntha idegen kéz lenne, mintha valamiféle idegen tenyérre támasztaná a halántékát, és úgy nézne bele a kamerába. A képkivágás felveti ezt a lehetőséget is. Az idegenkezűség lehetőségét.Tovább…