On:
In: Szépirodalom, Vers

kérges kezével gombócokat formál, hibátlan és szabályos, generációkon át alakított receptek lapulnak ujjai között, sűrű, ragacsos masszává gyúrt gondolatok főnek a fazékban, nézem, ahogy levet ereszt a pillanat, néha felbuggyan és kipukkan, hallgatjuk az ízek áramlását a sparhelten, arra gondolok, milyen lehetett, amikor nagymamám gyerekként az ő nagymamája mellett álltTovább…