On:
In: Szépirodalom, Vers

J. A.-nak Micsoda csapatnak lépsz az élén. S hogy elmentél is, micsoda csapat. Egymás csóváin átzúgó égitestek, el- elhomálylók, s most ez, majd az a Nap. Attól függ, melyiket olvasom, s mint fenyves övezte, tiszta tóba, melyikükbe bukom alá, mind mélyebb éjében elmerülve, hogy virradóra napverte partra lépjek, szárnyas, ezüstösTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Nem kevesebb mint örök élet ígérete gurult elém a nyócker aszfaltján. Vakartam is a fejem, ebből a proli áhítatból bevállalni egy örököt? Szoba, konyha sparhelt, wc kint, közösen, ezt örökké? Talán az újpalotai luxus panelban, az mán döfi. Odaköltöztünk mielőtt szanáltak bennünket. Hála Istennek, az sem tartott örökkön, örökké.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Minden akarat kérdése – mondta az apám. Örökké akarok élni – mondtam én. A kivétel erősíti a szabályt – mondta az apám –, az élet és a halál nem akarat kérdése, de az újszülött már akar élni, és a matróna, meg a matuzsálem még akar élni. Az örökkére alkalmatlanok vagyunk.Tovább…