On:
In: Szépirodalom, Vers

Szombaton vettem az ócskapiacon egy saját Jézust. Mindig vágytam egyre, aki csak az enyém, és mindig velem jön suliba, mint Pom-pom, abban a mesében, amit Anyuval láttam. A saját Jézus jobb, mint a templomi, mert az fehér. Olyanom volt már, befestettem, de lemosatták velem. Pedig úgy teljesen olyan volt, mintTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Most is együtt nézzük a Jézus életét, akkora vagyok, mint Ő a templomban, a tévében sarus tanítványok, egyszerű arcú emberek, ég felé kitárt karok, melyek Istenért nyúlnak, de nem érik el. Elérhetetlen. Néró bekukkant a párás ablakon, hátrahőkölök, a gadarai épp most gyógyult meg, visítanak a disznók, apám kockás pizsamábanTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Minden hajnal ragacsos, köldökzsinórja végén még melegen lüktet az éjszaka. Amikor felsír, kettészakad a sötétség szövete, foszlott széleit hűvös szél lengeti. A hajnal aranyóra, pótolhatatlan kötődés, utána hamar megérkezik kopogó tűsarkokon a reggel 24 órányi feladattól dagadó bőröndöt húzva maga után. Minden hajnal szép, ahogyan ronda újszülött sincsen, csak azokTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

– Jézus nem velünk üli meg a páskát, jól tudom? – kérdezte Lea, és kérdőn nézett Máriára. Helyette azonban Szalómé válaszolt: – Nem. A tanítványaival. A fiam mondta, hogy Jézussal lesz a páskán. Lea visszakérdezett: – János nagyon szereti Jézust. Állandóan Vele van. Nem félted? Szalómé tekintete megváltozott. Olyan békességesTovább…