reggel aranyló ágak alatt felébred a kisváros az utcák köszöntik a piacra menőket duzzadt rügyek fénylenek a fákon és a kertben az égre csattannak a napfény illatban száradó ágyneműk makulátlan lobogói délben egyszerű étel illata gőzölög magának terít a magány tömbjét csönd faragja fátylat borítanak a fejüket fénybe mártó virágokTovább…

imádság a költőkért egy kérdés dübörög az éjszakában: vajon hány sohatöbbé-t bír elviselni a várakozás? porfelhőből font glóriát hoz egy angyal, de beüti szárnyát a fal kiszögelésébe. szeretet sziget a kert, nehezen vesz lélegzetet a tömény télszagban. mikor olvad ki a remény virradata? sötétben tapogatózik az ima: uram, védd megTovább…