On:
In: Szépirodalom, Vers

Bújócska Elloptad tőlem a várost. A várost, mely évtizedekig nyomvonalad nélkül simult bele érzékszerveim ösvényébe. Most emlékeddel kell osztozkodnom rajta. Ott vársz rám mosolyogva a Rákóczin, ahol először találkoztunk. Beléd botlom az Oktogonnál rohanó kedd délutánokon. Ott ülsz mellettem a Hunyadi parkban, a fák alig-árnyékában, szégyenlős, szálanként szűrte napfényben. ATovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Yolo A holdlepke csak hét napig él, ezért nincs szája, nem eszik, nem repül messzire, a bokron marad, ahol megszületett, mintha a bokor is csak azért nőtt volna, hogy legyen majd virág, amin lehet meghalni is.   Elég Igazad lett, reggelre az eső leverte a szirmokat. Mindenki túl hamar felejtiTovább…