Transzgenerációs sebek Minden ágyazás: szemfedő és ravatal. Minden tömött szatyor, a menekülés. Minden reggel: felriadó, rémült ébredés. Minden koszos ablak, kilátástalanság, minden elhagyott esernyő, veszteség! Minden penészes szelet kenyér pazarlás, minden mosolygó szempár, tévedés! Karcolat Csend van, Várás Sötét-látás. Dér van, Kemény Körül-járás. Fény van, Forró Élet-várás.Tovább…
A növények lám égig hajolnak Habzó munka, nehéz idők… Míg a csendes matatás naplód lapjai közt, csak egy pillanat. Egymásnak feszülő rendek, s a feltörő nyári zöld örökkévaló, töretlen akarattal. Belül a világ, s porszem odakint… – Mégis, a börtön legkeményebb. – Némán nézed, békés egykedvűséggel, hogy a növények lám,Tovább…
Végtelen törzsekben Maréknyi földben az öröklét, magvai súlyos színek. Füstjében a babság zöldell, és aranylanak a füvek. Kioldó rózsák aljában bölcső, száraik tövén megül a pára. Végtelen törzsekben megáll az örök-csend, és édes olajként simul az ága. Transzgenerációs sebek Minden ágyazás: szemfedő és ravatal… Minden tömött szatyor, a menekülés.Tovább…
A műhelyben Micsoda tánc ez törött ablaküvegen át a templomtorony! Mennyi mértékbe rendezett időtlen pillanat… Valami ősi, nyers erővel áll itt a part. A folyó néma partja épül, lerakódó képek, szobrok egykedvű hordaléka által… Alkotó Puhán álmodik, mos, főz, tereget, a kínjaiba merült alkotó… Keres, talál újra feláll. Szeme,Tovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.