Egyszer egy királyfi elindult magában, jó kövér királyfi egészen magában, sokáig mendegélt, baktatott naphosszat, gondolta, véget ér úgyis az út. Messze volt a kastély, királylány élt benne, tudta a királyfi: jó sovány királylány hatalmas kastélyban – ha egyszer odaér megkéri a kezét azonnal ő. Várta a királylány mutatós kérőjét, remélte,Tovább…

Dob sosem látjuk a tömegtől a keresztúthoz mikor érünk ÍGY egyenes a kacskaringó a járás kínja csak mit érzünk sosem tudjuk meg kik voltunk és voltunk-e valahol szívünké e a hang mit hallunk vagy egy másik rab dobol * Függőhíd mikor befagynak a napok híddá szerveződik egy verses szerkezet ésTovább…