És jön a Kert, akár az álom, és növekedni kezd az éjben, lélegzik, párál, szétliánoz, mint rák a testnek erdejében. Megfejthetetlen rétegekben nő útvesztője: titkos ábra, épül, pusztul, fölépül újra hold-ütött mohos arca mása a boldog Botanikának, és szőlő fut tört szoborra bújva, látszik álmában, hogy zenét hall, míg tartTovább…
volt egy kert benne szél járt és napsütés szórta szét áldó gyöngyeit mandulák barackok almák vérmeggyek mindenütt ha csak egyet vettem ajkaim közé máris ott volt az Éden de legjobb volt a július mikor a kukorica fiús termése érett s bódítóan érett illatát felraktam jókorán magamnak bajszát legényke-mágia s hátulTovább…
Ismeretlen család költözött tavasz elején a szomszédunkba. A kertet régóta nem gondozták, a növények egy része csak nőt buján, sok pedig az évek alatt elszáradt, kipusztult. Az egykor szép formás cserjék, fák zabolátlanul hódították meg a kis gyalogösvényt, ami a házból a kertbe vezetetett. Az új lakók eleine nem foglalkoztakTovább…
A nyelv a hús, ha csontod megtagad. A nyelv a kezet fel, add meg magad. A nyelv a láss, a játssz, a kér, a fél. A nyelv ahogy a torkodon kifér. A nyelv horog, harag, ha ráng a száj. A nyelv kinyújt, begyújt. A nyelv muszáj. A nyelv a lég,Tovább…
Nem volt kényelmes, ringó hintaszéked, a nyikorgó, vén kerti pad volt nyár-esti menedéked. Oda rejtőztél a csendbe hallgatózni, közel a templom hívó harangjához, hogy időben indulj az esti imához. A szürkületben most halk árnyék oson, megsimítva a virágzó fákat. Látom még, ahogy kezedet imára zárod, de csöndes szavadra hiába várok;Tovább…
átírom a halhatatlanságba ezt a kertet ahol mézszínű lombnyoszolyán részeg méhek hevernek és titkos találkák után reggelig remeg a kokárdavirág sziromajka rózsák elkésett bimbói gyors csókcsatákba fúlnak irigykedve berreg fölöttük a szitakötő-idő átírom a halhatatlanságba ezt a japán pillangóvirágot mert megszerette a magyar földet hálából minden éjjel átváltoztatja rózsaszínű szirmaitTovább…
Foglyul ejtett a régi kert, a diófa a kőkerítés mellett állott,ágai átnyúltak azon, a Kígyó utcza fölé, amire a kapunk nyílt, talán szerencsésebb lett volna Kígyó köznek nevezni, hisz szűk kis utcácska volt, a patikától, a katolikus templomtól ott lehetett átmenni a mozihoz és a Murvai-cukrászdába. A Murvai-cukrászdába ahol akkoribanTovább…