On:
In: Szépirodalom, Vers

Mindig sietsz, most megállsz, az ég a tengerbe csorog. Színét veszíti e táj, lelkedhez simul, ápolod. Könnyű hullámok felett játszik az alkony kék vize. Csendesen imát lehel minden mi él és van hite.   A vers forrása: A Szerző   Fotó: Szesztai Zsuzsa portréja / Csernus Ági fotográfiája SZESZTA ZSUZSATovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

kék virág nyílik e síron szára kőlap fölé hajlik a gyönge ágon hajnalka himbál halvány pora elhull időtlen szélcsend percegi a mérhetetlen távolság lassan szürkülő pollenét zene nem szól táncot nem rop még gondolatban sem senki illetlen lenne – ki tudja kié e sír ki fekszik itt lehetnék én isTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Füttyfürütty, csőrre prütty, kék a dal, zöld a fütty, fára száll száz madár, hírt röpít, hírre vár, égig ér csöpp levél, ág hegyén ring a szél, minden új gyönyörű, csupa szál, csupa fű, méz finom a szirom, csordul és semmi nyom, csecsemő levegő libegőn tör elő, tánc a fény, tűzzelTovább…

On:
In: Film

Kék róka 2021, Pacskovszky József   Tisztességes ember vállalja az érzéseit, ha nem, akkor valaki színdarabot fog belőle írni előbb, vagy utóbb. Nem tudom, ki hogy van vele, én azokat a könyv- és filmcímeket szeretem, ahol egy kicsit sem utalnak a mű tartalmára, ezért kapok frászt az Ernelláék Farkaséknál filmTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Éveket hagytam eltűnni a felejtés ködében fagyos hajnali éjszakákon átvacogó szerelmeket amelyek kevésnek bizonyultak álmaimhoz és gyáván elosontak az alkonyok lázadás nélküli csendjében elsiratva a meg sem született vágyakat …emlékszem a szívemet felhasító szilánkos némaságra az arcomat tövisként felszántó kék könnyeken elvetélt hallgatásra mikor hirtelen kizuhantak a mindenség méhéből aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

kék szemed a tekintetemben szokványos lenne ezért inkább kútmélyén áttetsző homokgomoly belégzésből leheletbe illatunk az oxigénben miért más az utad nem követhető nem érthető miért? ki vagy te? Bálám matathatna az úton szamara angyali fényében rácsodálkozva a kivont kardra ah, mondom én, ki itt a senkiházi? mekkora tévedés ez vanTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Néhány évvel ezelőtt egy súlyos betegségből kigyógyulva Isztambulba mentem feleségemmel. Korábban ugyanis megfogadtam magamnak és természetesen neki is, ha meggyógyulok, elmegyünk nyaralni Isztambulba. Így is lett. Szálláshelyül az óvárosban lévő Szinbád Hostelt választottuk. Ez a név a magyar fülnek is kedves, elég ha csak az Ezeregyéjszaka meséire, Krúdy Gyula írásairaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ma, helyi idő szerint, négy óra tizennyolc perckor nyugszik le a nap, aztán jön a kék óra: hanyatló, esti fények között, a tekintetem kifoszt minden szegletet, majd kapkodva próbálja a dolgokat a helyükre visszanézni, mielőtt beáll az éj-sötét. De te azért ne félj, csak hagyd magad elveszni a fókuszpontok között,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

ünnepiben vagyok vasaltas szagos színes szalagos olyan az én házam kertemből van ágyam fakopács csenget február van február * a lüktető csend marad a félbeszakadt mozdulat csak állok itt szál magam a part a hullámverés az arc ugyan az újra és újra a lüktető csend a félbeszakadt mozdulat * ésTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Jól emlékszem még gyermekkorom rettenetére, mely akkor fogott el, ha áttetsző fehér bőrömet szemléltem. A bőrt, amelyen látszólag szeszélyesen kanyargó, tekergő kék erek hálózata ütött át, s én elképzeltem, ahogy ezek a kék érkígyók életre kelnek egy napon, és ami addig bent kígyózott a vékony bőr alatt kézfejemen, majd mindTovább…