On:
In: Szépirodalom, Vers

Émelyeg a kora reggel, szembeforgok életemmel. Elkap, szétszór, nyakam szegem, fennakadok rozsdás szegen. Futnék egyre, kilőtt szarvas, felettem az ég hatalmas. Elgáncsol fanyar káprázat. Senki nem szólt rám, vigyázzak! Kitárul a menny kapuja, arany köpenybe burkolja ember testem, vézna, szurok. Levert térdemre borulok.Tovább…