On:
In: Szépirodalom, Vers

Átmeneti otthonod, ahova többed magaddal és pár hálózsákkal ideiglenesen befogadtak, régebben táncterem lehetett, mert amikor letérdelsz, és homlokod a parkettára hajtod a reggeli imához, egészen pontosan látod a tánccipők által belevésett karcolásokat. Erről eszedbe jut az otthonod. Neked egy idő után már fel sem tűnt, de a betérő idegenek biztosanTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

magam vagyok a független érzelem ám az én koromban az igazság azonos a várakozással még mindig el akarom kápráztatni a szabadságot ahogy a fiatalság bámulatba ejti a kényszerítő körülményeket ahogy az óceánt nem ismerő patak a végtelen vízbe vágyik átmeneti csodákra emlékezem magamban beszélek mint a színészóriások az üres nézőtérnekTovább…