A futószalag zakatolva szaladt. Az egyik állomásán vágólap csattogott, és formákat hasított a fekete fröccsöntött lapokból. Ezután, az így született ovális darabokat kettévágta egy kés. A szalagon tovább haladva egy másik elem három lyukat ütött az egyik oldalt kerek, másik oldalt egyenes lapocskákba. A futószalag végén kis csomagokba gyűltek, majdTovább…

– Gyere nézd! – hívta a férfi a feleségét. – Mi lehet ez? Az asszony leguggolt és szemügyre vette az apró leveleket. – Haszonnövénynek látszik. Mintha tök lenne, de hogy került ide? Nézd! Ott is van! S ahogy a nő felemelte az elsárgult növénymaradványokat, újabb életért küzdő jövevényekre bukkant. ATovább…

Münchhausen báró nyomán Ha hiszitek, ha nem, pontosan így történt. Rengeteg ember gyűlt össze akkor. Mind ott tolongtunk a templomtéren, hogy lássuk, ahogy a Nap az aranytallérjait a földre ejti. Benne volt a kalendáriumban ennek az ideje. Odamentem én is! Gondoltam gyarapítom kicsi az erszényemet. Ehelyett felejthetetlen találkozásban volt részem.Tovább…

Lassanként nyílik a szárnyam Tollait nem fújja szél Apránként enged a vállam Elmúlik egyszer a tél Szobámnak ablaka zárva Lelkemnek röpte arasz Fájdalmak enyhültét várom Elhozza majd a tavasz Nincsen most alkotó kedvem Elfogyott már mosolyom Ablakból ködfelhőt nézek Fák sóhaját hallgatom   ©Nagy Katalin: A lélek erdejeTovább…

Ma jó sok lekvárral ettem a kenyerem, hogy megidézzelek, és cukrot tettem a kávémba, hogy olyan legyen, mint akkor. Ma az érzékszerveim segítségével is vissza akartam kerülni abba a pillanatba, ami olyan megrendítően békés és boldog volt, hogy közben egy pillanatra sem jutott eszembe a valóság. Lecsordult a lekvár aTovább…

Hárman voltak. Mind mások. Lassan, észrevétlen vették meg a nő lelkét. A vörös Mindig is csodált, tisztelt minden élőlényt, de leginkább a fákhoz és a madarakhoz vonzódott. Még egészen kicsi gyerek volt, amikor elvitték az állatkertbe. Nagyon sokáig nem tudta kiheverni azt a fájdalmat, amit ott érzett a bezárt állatokTovább…

A hullámtörő sziklákon, ahol a délutánt töltöttük, úgy szaladgáltak a kb. hat-tíz éves gyerekek, mintha homokon járnának. Izgatottan kiáltoztak. Napbarnította kis testük mellett világított a kezükben lévő színes apró vödör és háló, amellyel türelmetlenül kapkodtak a kövek között. Ő talán kilenc éves lehetett. Kistermetű, teste izmos és szikár. Fején középenTovább…

Koranyári szombat délelőtt volt. Kivételes nyugalom lengte be a Tisza partjának ezen szakaszát. A nyárfák hatalmas hópelyhekre emlékeztető, könnyű szöszei úgy repültek a levegőben, mintha felültek volna ez erdei madarak koncertjének dallamaira, és ahogy azok eljutottak a legeldugottabb zugokba is, úgy jutottak el mindenhová a nyárfaszöszök. Pelyhes volt tőlük mindenTovább…