Míg forgót bont a dolgok lassú árja, ősz, tél, tavasz, nyár mindétiglen egy, gólyaállás, cipősaroknyi pálya, s ha körbefordul, mintha körbemegy. Mint vonatok, ha sírnak, föltolulnak, lóvágóhídi berkekben haris, e tapogató ujjak késbe nyúlnak, s parókát vérzik már az ótvar is. Kulcsot, legendát megfordítva itt, iszapba tocskosul a lét kövérje,Tovább…

Diletták (részlet) (non scolae sed vitae díszdoboz) Fölfut a vér nap nap után az emberi agyban, mint a borostyán a házak vakolatán, valamint az ablakban. Csak hogy a borostyán nem olyan piros, mint az emberi vér, de ha az őszbe belecsavarodik egyszer, zörög és ösztövér. Látszik a homlokzati agyvérzés, megTovább…