Villon-inspirációk – részletek – Ballada az örök életről Daloltam én a múló szerelemről, s rímbe zártam a kolduló magányt. Szavamra kélt a csontos temetőből a legutolsó, férgek járta tánc. Hogy karjaimról lehullott a lánc, őrültek álmán csónakázhatok. Bár messze űzött vérszutykos hazám, míg él a dal: voltam, leszek, vagyok. HányTovább…
Arany János balladáinak világáról „Arany János a magyar szellemi élet sugárzási központja” (Szerb Antal) Arany János művei kapcsán sajnálhatjuk csak igazán, hogy kis nemzet vagyunk, és nyelvünk elszigetelt. Költészete nem jutott el az európai kultúrkörbe, nem kapcsolódott be a világirodalom vérkeringésébe, nem derült ki a széles nyilvánosság számára földrészünkön sem,Tovább…
Ugyanaz másként – Villon ciklus Egy gondtalan nap hogyha erre tévedsz, és barát vagy, kit régről ismerünk, vagy kósza vándor, s holttestünkre révedsz, nem úri „sárm” ha gúnyolódsz velünk, itt lógunk hárman, szélcibált-pörögve, szemünk fényét a holló rég kivájta, és úgy köröz fölöttünk körbe-körbe, mint az ördög sötét glóriája. HordónyiTovább…
Chanson a párizsi szépasszonyokról Szeress brit dámát: régi lordok utódját, szeplőst, kékruhást: vagy norvég lánnyal lesd a fjordok fölött az őszi szélzúgást: szeress szír asszonyt: lassú tánctól vonagló, lomha kéjű nőt, sápadt, görög szajhát Bizáncból, arany-termekben vénülőt: szeress nagymellű, lágy flamandot, ki untan s lagymatag mozog: nem csókol asszony úgyTovább…