a kultúrának pont került a végére. az egészség elfogyott, nem ügy. az oktatás altatás a végső műtétre – lobotómia. nyáladzó barmok várják a vágóhíd sikító csöndjét. semmit vetünk, ugart aratunk. az éhség nagy úr, egymást faljuk.   * szúnyogtengeren füstölő illata ring félhold árnyékában csillagok potyognak feljebb ereszkedett a lentTovább…

tulajdonképpen mindegy, így vagy úgy, ezt vagy azt. ezt vagy azt mindenképpen megteszed így vagy úgy… * hiányjeleket hagyok mindenütt. kitöltöm az űrt. fekete lyuk vagyok. nyelek és elnyelek. a semmi a minden, a minden a semmi. akár zen ez, akár nem, nekem zene. mindhalálig. moll pentaton. * levettek aTovább…

de nem így lett már a szájában szétestek a szavak. semmitmondó betűkként hulltak vissza a zavart homályba, a nyelv hátsó ízlelőbimbóit érintve, ahol a keserűség fintora tovább csócsálta a terméketlen foszlány gondolatot, mely majdnem megfogant és szárnyra kapott s talán fényes utat járhatott volna be további nagyszerű eszmék táptalajául szolgálva.Tovább…