A tükörből tűnik elő. Valahonnan a tükörből. Halántékát megtámasztja egy tenyér. Idegen. Pont ugyanúgy, mint egykor, régen. Akkor, még évtizedekkel ezelőtt, egy fényképen: mikéntha idegen kéz lenne, mintha valamiféle idegen tenyérre támasztaná a halántékát, és úgy nézne bele a kamerába. A képkivágás felveti ezt a lehetőséget is. Az idegenkezűség lehetőségét.Tovább…
A lábtörlő pamacs halmazaiból egy emberi arc tekint rám Túlélte… Taposás-genetika formázta lapos „pofalemez” ő „Kihalt holdarc” mimikájú egyszeri megismételhetetlen Újabb taposásig fejlődésképtelen In the year of 2020 „200 Years After The Last War” AND 2000 years after the last morality DE ÚJ Lábak emelkednek történik a történelem megtapossák aTovább…
Hat vagy hét éves lehettem, amikor a következőt álmodtam: talán a régi házunkban volt, a bányatelepiben, nem tudom pontosan. Szüleim előtt álltam, s ők hirtelen, mint egy álarcot, egyszerűen levették az arcukat. A döbbenettől meg sem tudtam moccanni. Ami ugyanis az álarcuk alatt volt, az leírhatatlan és számomra teljesen ismeretlenTovább…
SPAM Szünet nélkül gyötörnek a reklámok kígyósziszegései, az alvilág dalát zengve űznek a kéretlen levelek. Talpig vértben támadnak rád. Nyargalnak feléd a szuronyos üzenetek. Betemet az ismerős nevek mögé bujtatott áruk ármádiája. Csak neked! Csak ma! Csak, csak, csattognak… Zsigereiddel összejátszva csábítanak, mézédes ígéretekkel ámítanak, bensődet kitapasztalva kínálnak, előkelő alázattalTovább…
hajnal töredezett bordái között ziháló kérdés hová tűnik az éj összes titka amint reggel pislog a kerti fákon hová viszi a virágillatot a szél ahogy végignyargal fűszálak muzsikáján hová rakosgatja a csillagokat Isten biztonságot nyújtó keze amikor virgonc hajnal lófrál izgatott kertekben hová tűnt az összes öröm beesett beteg ráncosTovább…