On:
In: Szépirodalom, Vers

S. Maugham nyomán* A kertész nagynénjének esernyője a házban van. A ház nagynénjének kertésze az esernyőben van. A ház esernyőjének nagynénje a kertész. A ház kertészének nagynénje az esernyő. A kertész esernyőjének háza a nagynénjében van. A kertész házának esernyője a nagynénjében van. A kertész nagynénjének háza az esernyőjében van.Tovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Csak a fülemben motoszkáló zúgást hallom. Semmi mást. Őrjítő ez a véget nem érő hangzavar. Egy kórteremben ülök, az ágyamon, az ablak mellett. Nézem, ahogy esik az eső. Már nem hallom, ahogy az esőcseppek az üvegnek koppannak, csupán nyomaikat látom a felületen. Soha többé nem fogom már hallani őket. MozgásTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Bálnakaland – Szerinted hova megyünk? – kérdezte Luca. – Fogalmam sincs – felelte aggódó hangon Dominik. – De a fánkárus nő azt mondta, hogy ha a bálna varázsigékkel szabadul ki, akkor örökre kiszabadul. – Ajaj! – szólalt meg Beton tata hátulról. – Az élelmünk és a vizünk csak egy hétreTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Nézik a fényképed. Szüleid, rokonok. Régi már. Azon az estén még tizenöt évvel és két gyerekkel hátrább jártál. Azt mondják, szép voltál, akkor volt ám csak szép! Nézik a fényképed. Testvérek, rokonok. Esküvős. Azon az estén még felment rád az a pasztellből szűken szőtt selyemruha. Azt mondják, szép voltál, akkorTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Neveztek már gyíknak, eszementnek, digitális bennszülöttnek, de senki ne gondolja, hogy egérrel a kezemben jöttem a világra. Pont olyan voltam, mint bármelyik gyerek, előbb nyomkodtam mobilt, mint kiejtettem anyám nevét, és addig ordítottam, amíg cumi helyett megkaptam a tabletet. Öt évesen simán kezeltem a Need for Speed-et, saját világot építettemTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Enerváltan lépett ki a zuhanykabinból. Nem törölközött meg, csak maga köré csavarta a puha textilt, a mellénél megcsomózta, aztán visszament a hálószobába, és az órára pillantott. „Pár perc múlva három. Lassan indulnom kell! Nagy a forgalom, egy óra is lehet, míg odaérek – vett mély levegőt a nő, miközben ujjaivalTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Kurittyán néni anyaszült meztelenül ül a hálós ágy közepén, alatta a három matrac kifordítva a helyéből, a lepedő a sarokban hever egy csomóban a ruháival, az ágyhuzat kinn a földön az ágy mellett. – Úgy! Úgy! Úgy! Úgy! Úgy!– kiáltja a csont-bőrre fogyott, önmaga karikatúraszerű bábujává torzult öregasszony.– Úgy! Úgy!Tovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Amikor az apja megállt mellette, és olyan „most foglalkozok a gyerekkel, mert én felelős szülő vagyok” hangsúllyal megkérdezte, hogy mit akar kezdeni az életével, meglepődött, de csak a vállát vonogatta. Most mi a fenét lehetne erre válaszolni? Egyáltalán, lehet erre valamit is válaszolni? A konyhából kiszűrődött a sokadjára felhasznált olajTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

„Utánam nézel, és nem tudod, mit látsz.” (F. Dürrenmatt: A vak) Ő délutánok függőágyán álomittasan ringatózva mormol valamit birtokba venni a sötétséget tárgyakkal birkózni nap-nap után legyőzetni    megsemmisülni A bútorokba testszagú homály evődik behúzott függönyök pisszegése köröskörül áttetsző celluloidmagány ujjbegyén mint Braille-írásban a kezdőbetűk fennakadnak tündöklõ évszakok a gyermekkor hányszorTovább…