Ne mással foglalkozz,
mások foglalkoznak magukkal,
én szeretnék egyszer
együtt futni a gnúkkal!
Az irodalmi élet is, mint annyi más:
szerepjáték, csetepaté?
Ha nem szereted a nyelvet,
lehetsz-e kimondottan magadé?!
Az írás: lapkannibalizmus,
attrakció, betűfuttatás?
a lélek sötétségeiből….
szóval…csak magyaráz.
Ne mással foglalkozz,
mások foglalkoznak magukkal,
én szeretnék egyszer
együtt futni a gnúkkal!
Osztálytársam már nem lesz
Napóleon, Assisi Szt. Ferenc,
anyátlan-egünkön, apátlan-földünkön
járunk, mint megvert lelenc.
Mert az interneten, csak csapkodunk,
mint kifogott cápa,
de a világ egy pontjaként,
bejutunk-e Isten mondatába?
*
Itt ülök a gépem előtt, itthon,
jönnek a FB-on a világ tajairól képes hírek,
itt a lépcsőházból cipőkopogást hallok,
míg arrébb a tízemeletesben járnak
a néma liftek.
Pezsgőóceán, a Nap kinyílt ernyő,
a vidámkodóknak kagylómosolyú az arcuk,
itt fáradtan ballag haza az este,
míg mosógépet rak be anyjuk.
Modern üzenőfal a monitor,
ráírjuk a világ tájairól is a jelent,
gleccsereket látok, paradicsomot,
vigyázba áll a pénz és gazdagságot jelent.
De hóóóóó, álljunk csak meg, hiszen
közel van Párizs, Kalifornia,
nem a western filmben lőnek,
hanem a közelben,
még a víznek sincs ideje magát kiforrnia.
Most jó irigykedni kicsit, ahogy
Tari Annamária már figyelmeztetett-
nézzük a széthajló ágak között azt is,
hogy a pálma, mekkora árnyékot vetett.
Mert nem tejben-vajban fürdik mindenki,
aki néha eljut-kijut valami széphez,
talán csak pihenés-szabadságvitamint ad,
a hetet robotoló egészséghez.
Ó Anyám, de örülök, de örülök annak,
aki díjat nyer, utazik,
valamit a világból felmutat,
köszönöm, hogyha a törött, fáradt testben
örömötöktől, sikeretektől
a szív jót mulat!
*
Nézem, pár négyzetméternyi szobánkat:
mint egy stadion,
ahol az óramutatók lábai
rugdossák a perceket,
a monitor: a háló, belövöm a betűket,
a könyvespolc tribünjéről szurkol:
Avilai Szent Teréz, Stefan Zweig, Goethe,
Lindbergh, Illyés Gyula, Jim Elliot, Jack London,
Humboldt, Heyerdahl, Max Lucado…
rengetegen…
Nézem a szobánkat: más, mint
amilyen Zalában
Nagypapámék szobája volt,
ez itt komfort, tele elektronikával,
rengeteg könyvvel,
egy LaFerrari autót hoztam
éppen ide a többi modell közül,
de itt nincs verekedés, petárda,
mint a stadionban, pedig itt is van
két térfél, a férfi-nő, az elmúlás-az öröklét,
és nagyon izgalmas, hogy milyen lesz
az életre szóló játék,
hogy besípol-e a TV, számítógép, telefon-
mert a szolgáltató szabálytalanságot
követett el,
hogy régi levelek sárgalapjai-
kiállítják a múltat nem tisztelőket,
hogy mikor az eszme harcában
betűt izzadnak a könyvek,
marad e bennünk sportszerűség
az elesettek iránt….
*Első közlés