Mesterházi Mónikának
Tükör által homályosan –
papíron a fény fonákja.
Üres vízen hullám oson –
álmunkat a semmi látja.
Úgy látjuk a teleholdat
mint fákat a víztükörben –
állókép örvénye forgat,
fehér űrben pörget körben.
Jön a reggel – fej a tóból:
álmainkból ki-kilátunk.
Üvegderengésben lóbál
elfelejtett mélyvilágunk.
Szabó T. Anna írói oldala: https://www.facebook.com/annatszabo
©Kovács Emil Lajos – Fenség (Feketeerdő)