őszi reggel volt borzongatóan hűvös
és lehangoló a keményítőkék égen
szétszéledt a fehér nyáj
vágyaidat a költözőmadarak lábára
kötötted fekete felszántott földek
fölé repültek
betakarítottad a magány körtéit
mert formájuk a mellemre emlékeztetett
faltad a gyümölcsöket levük az ingedre folyt
megkeményedett benned a hátrány
mint szurokfekete kátrány amit tegnap
az utcádban nehéz gépekkel elhengereltek
lázálmok hosszú napjai után
addig nézted a műsort a tévében
amíg képernyőjén kásás lett a monoszkóp
agyad rendet akart tenni a kuszaságban
mindenféle üzeneteket kerestél arra
vajon álmaid miért nem váltak valóra
csatatérré változott ágyban ébredtél
a körték körberágcsált csutkái akár
harcban elesett holtak hevertek melletted
©ifj. Géczi Lajos alkotása