EURÓPA BELEHAL ABBA, AMI… az újjászületés volt a vég Itt van a világ ősze, a fa véres madarat hullat. Tél lesz, örökre magtalan, meddő és végleg tavasztalan. Isten rohadó gyümölcsben hemperget mindannyiunkat. Mert minden gyónást eltérgyepeltünk, minden szavunkat, ha igaz volt volna is visszavettünk, igazolás sosem volt a tettünk, csakTovább…
Ajándéknak érzem, hogy itt lehettem, ki szeretett, azt magamként szerettem, fogékony voltam a szelídre, jóra, hajlottam békén az emberi szóra, amíg mások az életemre törtek, én csöndben akartam látszani többnek, vigyáztam, mást semmivel sose sértsek, és senkit nem tekintettem cselédnek, nem szolgáltam ügybuzgón aljasoknak, s bántott: az ember így lealjasodhat,Tovább…
Már nem ugyanaz… Még ha meg is tudod utána magyarázni, már nem ugyanaz. Ha bántasz, s úgy teszel, mintha mi sem történt volna, utána bármilyen jó is vagy, már nem ugyanaz. Mint fényes porcelán, mit megragasztottak, vagy hajszálrepedések bújnak meg rajta – már nem ugyanaz. * Kezdet és vég AnyámTovább…
bűn az élet, írta le már más is de nem bűn-e a mindenároni életben maradás is? örülünk, ha megszületik aztán véges-végig arra tanítjuk hogy haljon meg szépen ezt is, mint a türelmet, gyakoroljuk magunkat ítélni, egymásnak feszülni ölre menni, birokra kelni szóval, tettel, szemrehányással a sír felett büszkén szomorkodni miTovább…
/amelyben egy varánuszféle közösségi oldalon posztol…/ Egyszer egy komodói sárkány, gondolván, hogy nem éri hátrány, Facebook-ra gyors’ kitett mindent, mit szelfizett egy verébbel. Jajj, furcsa látvány! /amelyben a féltékenységtől kifakad…/ Egyszer egy varánusz Egerben lehevert a bortól betelten. Üvölt élete hölgye, „Neked Szépasszony-völgye??!!” Ilyen a gyengébbik hüllő-nem. /amelybenTovább…
minden ébredés feltámadás a hajnal kisimítja az álmok gyűrött lepedőjét fölmagzik a szerelem virága a tér megvilágosodik száz éve hallgatják a védett fasorban a fák a kezdetek szimfóniáját valami melankólia panaszkodik a tücsökzenében közénk zuhan egy józan pillanat mi már nem tudunk meghalni bőrünkön a bűntelenség bélyegével nem írunk sétáinkkalTovább…
Lapraszerelem Lapra szerelt változatban, régi énem áthozattam, vámmentesen a határon, minden hasznom, minden károm, benne van. Szétszereltem, összeraktam, kicsit másképp, más alakban, de belül most is ugyanaz, a férfibőrbe bújt kamasz, benne van. Szétszedheted elemekre, vagy tiéd lehet, egy az egybe. Ez bizony nem zsákba macska. Hogy néha komoly, néhaTovább…
nem lehet minden szavunk hamis nem lehet minden pantomim még akkor sem ha olykor jónak hazudjuk magunk nem tudom nem lehet nem hamvadhat el a képzelet melyből rendre új dimenziókat komponál az optimista sors elhajlítva teret időd egót nem fogyhat el mind a lendület mely jövőnkben fon egybe múltat ésTovább…
Fordította Fehér Illés A fogkefe Édesanyám emlékére, élt 2013-ig Gyerekkoromban egyszer megkérdezte, mostam-e fogat. Mondtam, igen. Megmutatta a száraz fogkefémet. Azóta nem hazudtam. Csepel, 2014. január 9. * Četka za zube U spomen moje majke, doživela 2013. Jednom u doba detinjstva upitala, dal sam oprao zube. Odgovorio, da. PokazalaTovább…
Egyszem árva ül a bálba’, érik az ő balladája, hosszú terem széksorába’ ül a bálba’ szegény árva legény, vad nők karéjába’; óh, irgalom atyja, vége! hej, nyugdíjas nők körébe vetette nyugtalan vére… Műfogsorát csattogtatva indul rohamra a falka; egyik borát kínálgatja, más zakót igazgat rajta. Szempilláját rezegtetve süteményt négy hölgyTovább…