hajnalban sírnak a fák s mint könnyek áztatta lepedő göngyöli magát alant a macskakő és én kopok deresre csendben arcomra gyűrve tenyerem minden ráncát voltam éj dermedten tán hajnal is kiengesztelten de ha rám fonódott a fény konokul cipeltem álmát az éjbe hajnalban sírnak a fák s láttam csuklani őketTovább…
Fotó: Tandori Dezső portréja – web A damaszkuszi út Most, amikor ugyanúgy, mint mindig, legfőbb ideje, hogy. * Egy találkozás megbeszélése Ott leszek hogy nélkül, te is, mikor nélkül. Kettőnk közül majdnem szemközt ülök le. * Koan bel canto Már csak azt a jövő időt kivánom, ami elmúlt. Ne legyenTovább…
TISZTULÁS Míg fekszem a gerendám alatt szálkákat hegyezek tízet is halmozok mire kiderül hogy elkoptak az alkotó kezek hagyjatok lógva gerendám alatt mire kiszáradok visszaépíthetitek a választófalakat s máshova vághatjátok a szellemjáró kis ablakot és alkalmakat ha szél támad kilógó nyelvemmel is gerendám alatt igazam lóbálom ne féljetek kórtársak leszTovább…
pilinkél a hó megjött a hópehelyvándorok sora forralt bor ízű a szám s téblábol a léptem ide-oda lelassult az élet a lábnyomokban az Isten neszez hó lepi takarja titkolja az utat a lámpafény a sötétbe világot cselez halk zúgású csend surran szerte a lélegzet is csak tapogatódzva jár megálltam hallgatniTovább…
elhallgattam amikor megszólalt körülöttem néma és halottnak hitt nevetésedet idéző halk puha hűs üde szellő elmagyarázta a lágy kacagás csak az álca hogy elhihető álomként hazudozzon mindenféle szerelmet tudom hogy kinevetsz kinevethetsz s én elrepülök átok szíved elől * Teszem a dolgom. Engedem, hogy szeress. Megoldok mindent, hogy újra nevess.Tovább…
léteznek léteznek mikulástípusú férfiak ők még a zsebükben is cukorkát rejtegetnek és folyton adnak valami finomat és vannak krampuszok ők is férfinak álcázzák magukat de folyton elvesznek még amikor elvesznek is folyton elvesznek hát jól vigyázz kihez mész almához vagy körtéhez * végre debreczeny györgy verseinek hatására festett felhőid alattTovább…
új dalnok dukál elnémult dalnokhúrtalan hegedűmegsárgult kottaa múltne várd tőlehogy jövőt regöljöna mábanhogy meghallják a daltúj kottaúj hegedűúj dalnok dukál * közeleg a nap közeleg a nap amikor teremtőm elé állvaszámot kell adnom magamba szállvamit miért pont úgy ahogy tettem a világbanrégebben olykor piásanmentegetőzni utólag nem lehető kendőzetlenül látja lelkemethaTovább…
Kiégés szavait behunytahogy senki se lássanemi némaságaférfiatlan álcahol adott hol elvetta lelke halandócsak lefolyó ondóteste örökké lett * Kő folyékonyan születtem kemény kővé váltam voltam üstökös tüze most kő egy házfalában a város fényei vakítanak (még sötét betonruhában is) és nem látom az embert csak a kő házait felhőt hasítóTovább…
Illusztráció: feLugossy László festménye OPTIMISTÁK Mosolyog a koldus, nevet rám a leprás, csendet int a hóhér, pisszeg a spicli: csend! Jön a holnap! * KUKAC, PONT, (N)Ő ÉS ÉN I. drótokon szállongó levelekből szavakból és mondatokból építgettem ki lehetsz az írásbeliség ismét diadalt ült a kórságát élvező grafomán tenyerétTovább…
Ha tudnám, hitehagyotttollamra még mi vár,..ha érezném, amit éreznem kellene párszakítás után.Ha le tudnék zárniegy régen volt korszakot,s igaz hittel várnám azeljövő holnapot….Igen, ez esetben lenne jövőm,mit annyi időn át vártam,szívvel. Ehelyett még ennekcsak a felénél tarthatok,látásom, és a vad mámormég képembe sem pislogott…Csitt! Vár egy jobb korszak,veled, vagy nélküledTovább…