1. Almafa Otthon vagyok, azt álmodom, körém gyűlve barát, rokon, nem látom őket csak tudom, hogy ott vannak, az ismerős tárgyak meg olyanról faggatnak, hogy az ujjnyomomat őrizzék-e még. Nem tudok felelni, nincs módom az illemre, talán majd máskor válaszolok mindenre. Itt majdnem felébredtem, de a fáradtság visszarántott vagy talánTovább…
Ó Szent Tavasz vasárnapi csipkés napsütésben fagyos szolga szél langy kitérőket tesz korca férce szősz színek szaladnak mint rettenet aprókat ugrik úgy seprőz a tekintet Ó Mennyei Nagy Fazék igen éhes vagyok kanálka zöld ez mind szomjam is magam vagyok Ó Szent Tavasz csak lélegzet hogy patakjaidban elfolyok * szököttTovább…
Verseny utca Lassan és szürkén folyt haza az út fáradt autók lassú tükrében. Párhuzamos cédrusok íratlan ágai levelekre várva, halkan és tompán fújt bele a szél. A Verseny utca sajgó térdízület, ponyvaszárnyú ménesek hazafelé dobogó vágtatása. * Csoki az utazásban szabadságérzet szabadul fel érkezni olyan lehet mint a boldogság vagyTovább…
gyere el kedves most korábban gyere a fagy már belülről feszít bokrok tövében húzom meg magam cigarettám mint a koravén kamaszé félig lopott félig vizes dermedt ujjaim hegyén még ott ül a tegnapi munka zsibbadt fáradt betűk alszanak rajta és félek majd velük alszom én is ha még hidegebb leszTovább…
Bizalom Pattanjatok hátamra, elbírom terhetek Hisz nem vagytok túl nagy termetek Cipellek, hordozlak titeket Hogy elérjétek áhított egetek Fel a felhők fölé! Oda! Isten felé! Hisz oda vágyódtok ti Mind Urak akartok lenni Hát hordozlak titeket Csak kapaszkodjatok… Mint szalma szélébe az apró verebek Csak fohászkodjatok… De mi lesz veletek,Tovább…
A nagymamám sosem írta le a receptet. Anyám is csak egyszer, az én kérésemre. Akartam, hogy nyoma maradjon. Akartam, hogy textusba foglalva az örökkévalóság részévé váljon, idővel bekerüljön Magyarország gasztronómiai kincsestárába, az őt méltán megillető helyre. A köretek királynője. Azt hiszem, egyedül én illetem ezzel a névvel. Fellengzős, de kitTovább…
Előzetes Szeretetlen sírni az ólnál, a léckerítés árnyéka pont a szívemre vetült és vérzett. Senkit nem vártam ott, a röfögő magányban, de fellélegeztem, amikor mégis megláttam. Akkortól kezdve hiába szüntelen féltem. Földre vetett zsákon kiterítve, felkötött állal, pedig ő is szép ígéretet kapott. Annyi remény ég el, mert vakok vagyunk,Tovább…
egy-egy égve hagyott utcalámpa fénye még megkettőzi bágyadt aranyát mintha 100 évet ugranék hátra ragyog föl hajnaltájt a pocsolyákban a vöröses láng a pokol tölcsértorkolatát vagy talán elgurult gyémánt az alkony már nem is vörös halvány rózsaszínjén pislákol a fölkelő horizont úgy ragyog derékig érő fény őrzi egy elérhetetlen istenTovább…
neved várakozás ittléted boldogság távolmaradásod bűnbánat bárcsak benned lennék húros hangszer siráma cipődbe tévedt piciny kavics miattam sántikálj hogy rám gondolj addig is a vágy kimondása még nem a gyengeség jele nem tudom attól félek jobban hogy itt maradsz vagy attól hogy elmész * a tenger nyelvét beszéled gondolataid fölöttTovább…
SZESZély Annyi szétesést végignéztem, Hogy az arcomra égett, És fél tőlem, Aki összeszedne. Serkentők nélkül ki élhet? Nyugtatók nélkül ki élhet? Nekem muszáj nélküled. Nincs nekem való senki. Megköszönném, ha átverne, Ha a valóságtól megkímélne valaki. Ha zuhansz, egy szegben Is meg lehet kapaszkodni. Legyél az anyámnál Rosszabb, Jobb csakTovább…