Bemelegítés csupán az áradó tavaszelőben ahogy verseng a szélben, majd boldogan landol éppen két seregély egy mély sóhajjal rügyet vajúdó ágon. Valami magasztos béke ül szerte az eszmélő tájon, különös, éteri visszhanggal felelget ide-oda a feketerigók, zöldikék hada, és az égi palást áttetsző selyme óvón borul a földre, ligetre, angyaliTovább…
Mint Mózes Félve vágyott helyre vitt a képzelet. Rossz szagú úton jártam arrafelé. Hol forró, hol meg hideg a lehelet, zihálva jutottam a célom elé. Mint Mózes megállt a Kánaán előtt, én is csak bottal mutattam, hol a cél. Mind előre futott a hátam megől… Mézes illatot hozott felém aTovább…
Talált tárgyak közt titkon tapogatózva utat keresgélve botorkál az élet sötéten izzik a felpiszkált máglyatűz mely tegnap színesen ragyogott és fénylett. Ami nincs, az válik serényen valóra – bizony elindulnék, de mindig visszaűz ravaszul kitervelt vérszomjas merénylet – bennem is ketyeg egy időzített bomba. A lelkem ellopták, zálogházba adták elvesztettemTovább…
Szerelmünk könyvének pergő lapjai tintába zárt betűillatot lehelnek arcomra, és ahogy tiszta lélekkel homlokom neveletlen hajtincseibe fúlnak, megidézik remegő ujjaidnak bőrömön elhaló, finom érintését. Rövid a gyász, mert türelmetlen vágyaink ősi, pajzán rézkarcokat nyomnak a szűz papírlapokra, s mint fehér lepedő mély ráncaiból a por, kimondatlan gondolataink hátsózsebeiből úgy rebbennekTovább…
esőillatot mímel valami nálunknál élőbb tavasz lesz megint ahogyan millió éve eddig is tudják a fák nincs olyan mélységi mámor melyből kinevelték volna a bérceket nincs olyan együtt rügyezünk fakadunk sírva-nevetve skarlát ölű anyáink tükre még most is hamvas barack s nem kár semmiért ami volt – vagy lesz .Tovább…
Olykor hosszan hallgatok, már-már pazarlom a csendet, de találtam én ebben, valami földöntúli rendet, itt, a nagy zajok korában – mondhatnám józanságot, de tudom, ezt meg kell magyarázzam, hát megteszem: ittas mind, ki túllármázza az életet, s most biztos a szokásosat képzeled: egy deci a pohár mellé, egy deci bele…Tovább…
Tárt ölelésed poklok kapuja, hívogatón a tűzbe taszítja fejem. Édesen ég, füstje bájos táncba kezd, vígan száll az éj zord köpenyén. Esti mesét sző boldog illatú pernye, örökre lecsukódik szemed, ha hallgatod. Megjött az álom, ahogy karod összefonódott nyakamon, ne engedd el többé kicsinyes indokokra hivatkozva. * Villanás volt csakTovább…
követi a holdat hogy igyon az éjszakából ha száraz és enyhén szeles az idő lejár egyedül a partra elszállni a folyóhoz ami elborult műanyagpohár a híd alatt horpadt hajókürtből kikötők érkeznek lassan felemeli a dagály a várost talán néhány csikk még elég elég lesz egy szálat sodorni az indulásig holdsárgaTovább…
– Jó Ég, öltöztess fénybe, tiszta esőkbe, s én elviszem szép leveleidet kedveseinknek, a halál kopár fekete erdeibe, minden búvópataknak, a szomjazó fáknak, s a riadt, megsebzett állatvilágnak, a halaknak és a madaraknak, s elmondom a mézgyűjtő méhek szorgalmas seregének, s a csüggedő emberi elméknek és szíveknek is, hogy verődjünkTovább…
egy tulipán összezárt feje az esték menedékhelye ilyenkor a bibe lehet a virág szíve finoman megrázkódik ha a fej össze van csukva majd leesik az a sok rózsaszín csuklya a sziromhasadásban bontja ki magát a szeretet a vízben a szár egy-egy megüresedett keresztet formáz meg az asztallapját is megkarcolják olyanTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.