küszöböm alatt bekúszott a Ma és jelentette semmi rendkívüli nem várható úgy érkeztél mint üres tehervonat ami választ nem várva csattogta mit csinálsz hogy vagy tested kerítése mögül bámultál rám vendégszerető ölembe vágytál de beleköhögtél szavalatomba lettél volna elégedett legalább annyira mint a kalauznak átadott érvényes vonatjegy fájtak a sejtjeimbeTovább…
Micsoda bódult örök-bizalom! Tévedhetetlen tavaszi virágzás. Szirom feszül, dúlt öröm csöndbe lázmáz. A jót követjük el ismét vakon. Milyen élni szabad szabadalom! Borzongás remeg, a szél szerte vágtáz. Hullongó fehér sziromfényes áldás. A lét túltesz minden javallaton. Vetkezik az égben selypeske csillag. Mennyi meztelenség illan, lebeg. A láz csupaszul komolyodvaTovább…
figyu nekem te ne szamuklálj csapott az asztalra Hrabalúgy teszel mint aki kedvel pedig nem hallgatsz rám azt hiszed nem látom mit csinálsz úgy teszel mint aki olvas közben szunyálsz mondd meg ha nem kedvelsz van olvasóm elég látod belőlük neked is juthat egy kevés azt hiszed van remény hogyTovább…
Kovács Emil Lajos festményéről vannak útjaim mik talpamhoz idomultak mint az évek velük élek vérereimbe beleégtek akár a csillagok éjszakáim saruján vannak útjaim gondolatban végigjárok rajtuk mint tehervonatok tetején a szél mint szárnyát táró kismadár a fán mint illatos földben megbúvó remény mi sarjad ha magvát eső sírja s napTovább…
A csönd esély Belebújtam csönd cipőmbe csöndgombjaim begomboltam. S ajtók nyíltak résidőre azt susogták jól van. Amerre a csönd járt arra mentem én is. Azt hiszem, ez maga a genezis. Csöndből nyílik minden ami áldás, ami átok. Onnan illatoznak a titok-virágok. S kőként hullunk majd, ugyanoda vissza. Ezért a tengerTovább…
VÁDIRAT Ti azt hiszitek, hogy mindenki ugyanolyan aljas, mint fent ti? – s néhanap elég egy szónoklat új irányt szabni a dolgoknak? Ti azt hiszitek, hogy erő kell ott, ahol nem lehet erővel? – és az, aki máshogy gondolja, egyből a nemzetet korholja? Azt hiszitek, hogy a lyukas has nemTovább…
Úgy állnak ott árván e megkopott falak, Mint ki már rég halott, vagy tán halni készül. Száz esztendő súlyát nyögik az ég alatt, Nagy mogorván, mélán, minden könnye nélkül. Ablakai, mint fátyolos szemek, néznek… Tán ennyi volt, nem több, s az utolsót nyögi. Ám e nagy, bús szemek, ha arraTovább…
1 Ez is sík vidék. Bennem mégis jegenyés út, biciklinyom, tyúkok, gyík a ház meszelt falán. A távolban torony, de harangszó helyett ütemes fények. Kék mezőn hullámfüvek. Szöcskék híján repülő halak. Rum-marta hang kiált: végre föld! Mégis ezt hallom: kész a reggeli. Anyám hangja sirállyá változva suhan s én nézem,Tovább…
Mi történt az éjjel itt, hogy minden ilyen sárga? Honnan jött a sok virág az aranyeső ágra? Egy tündér sétált erre, hogy kiszínezzen mindent? Csillagból hullt aranyport láthatunk most itt lent? De szerintem az történt, hogy jött egy könnyű szellő, s a kertet megáztatta egy aranyeső-felhő. Forrás: Hetedhéthatár © NémethTovább…
A színészek most némák, a direktor halk hangját lesik. Még nem tudják esténként más testbe nőve mivé lesznek, s a siker kire nyitja majd szirmait. Kihull hamar, a díszletek jelenéből, ki jeltelen marad. A plüss-színű homályban a szereplők szemlyukas maszkjai 1 még keresik szerzőiket. Forr a csönd. Hitünk foszlik könnyűTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.