Erdő mélye, lelkem bugyra – Kölyökként elbújva lestem A sötétlő mozdulatlant, Hozzám beszélt a csönd bokra. Anyám hold, apám elfogyott, Elfagyott, fénysötét csillag Fölöttem lóg, Isten közel, Sűrű gömb a legbelső mag. Szavak böjtje, imamalom Duruzsol, míg ürül a tér, Követi s marad a helyén. Várhatsz rám, megyek utánad. *ElsőTovább…

A tested és a szellemed, loholva űződ, kergeted, kezdettől sakkozik veled, s hogy ne szegje a kedvedet, szemernyi előnyt ad neked, még hitetlen is kedveled, ha elfutsz, utánad ered, ő alakítja jellemed, olyan, mint szón az ékezet, mert vezeti értelmedet, és kijelöli a helyed, ismer, s te mégse ismered, ésTovább…

jókívánság egy korcsolya születésnapján isten élezzen sokáig * gondoltunk egyet azt gondoltuk hogy begomboltuk pedig cipzáros * értesítés örömmel értesítjük hogy bánat éri * az élet értelme az élet értelmét kerestem megtaláltam az élet éttermét de éppen szünnap volt * új ismerős nem köszönöm nem nem üdvözlöm új és mégTovább…

nem zümmög a légy a holnap hálószobájában abbamarad az évek újrahasznosított papírzörgése az asszony hamarosan megkísérli átállítani életkorának napóráját rokonságát megtartja a tárgyakkal elfeledett fogalmakat szótároz erőt merít eljövendő napok csalárd ígéretéből körbeveszi a cáfolhatatlan hit hogy a szavakon túl is létezik lehajtott fejjel jár akár az idegenek élete csupánTovább…

Csillagakolban alszik a város. Holdpásztor virraszt nyája felett. Subáját fázva mellére húzza. Hideg szél hajtja a fellegeket. Ölmeleg ágyban szunnyad a jóság. Gyertya világa magába mereng. Messzi hegyekre gondol a fácska. Dundi kalácsok illata leng. Forrás: Birtalan Ferenc honlapjaTovább…

Meg kell tanulnom, hogy kevéssel tettél kisebbé magadnál. Mégis így aprón, nem tudom felérni végtelen nagyságod és azt sem, hogy fejemen koronám nem a halál. Utam nem siralom, oltalmam nem a kopasz meddő fák. Ha hozzád mérem magam, nem semmisülök meg, minden szavad lélegeztet, szárnyad életben tart. Itt hiszem el,Tovább…

ismerem az arcodat ott voltál velem apám temetésén hideg volt és én nem sírtam és akkor is amikor mégsem ütött el az a motoros az önkiszolgáló bolt előtt épp csak a cipőm sarkát a kabátom szegélyét érintette olyan erősen azóta se dobogott a szívem olyan hangosan se hét éves voltamTovább…

Lehelet Ragadd meg s formáld amíg meleg Gyúrj belőle halvány vigaszt sovány kegyelmet Míg keresztül fú hajnali sejtéseken, száraz csontokon, van idő elmerengeni bűnön és bocsánaton. * Lassan múlok I. Lassan múlok, ösztöneim, mint délibáb az éhszomj távoli horizontján fáradoznak bennem. – tovább. Némán ülök a tükörrel szemben, Kérdőre vonom,Tovább…

Zaklatás Vad hím vagy, ha üzekedő vágyadat nem tudod fékezni, ha a nő kihúzott tekintetének, pirosra festett szájának, nem tudsz ellenállni, ha éhes bestiaként úgy hiszed drága formái bolygó szemeidnek szólnak, ha azt hiszed végzetes bájait a természet neked teremtette, s vele bármikor kielégítheted sóvárgásodat, erőszakkal betapaszthatod száját, szétszaggathatod blúzát,Tovább…

Messze jársz, de én csak álmodom. Égbe szállsz vén angyalszárnyakon. Hull a hó, fegyverben áll a tél: jó nap ez, hogy végre visszatérj! Angyalok útján, királyok útján visszavárlak ám! Angyalok könnye, királyok vére sorsunk csillagán. Hiányzol, adj rám is szárnyakat! Álom vagy Te, hajnalból hasadt. Messze jársz, és nem jössz,Tovább…