Sétálni utcákon bolyongó léptek nyomán, köszönni a korosodó fáknak, amikor némán meghajolnának erőtlen, tétova testem után. Ölelni a vén törzsükben rejtező erőt, süllyedni sárguló avarágyban, hinni az apró, égi csodákban, s hogy minden perc teremthet szép jövőt. Érteni a szótalan pillantások kegyét, titkok, csöndek, könnyek áradását, reményt látni a NapTovább…
…nem marad időm Hordozom túl a fellegen mit itt kéne szebben akarnom, a hold bámul rám, meztelen szívemet karomra hajtom. A holnap tegnapba temet, ki hal ennél ezerszer jobban? szóval feltépett földemet látom égmagas, hűlt halomban. Léptem nehéz útra bocsát, ingem csak játéka a szélnek, hogy’ vétkezhettem ekkorát, hogy súlyos-súlytalannakTovább…
Így is lehet…. Ott ül. Magában, csendben a járdán. Fedetlen fővel, kalaptalan. Szemében mosoly, előtte árván, apróra váró kalapja van. Mellette papír, rá mottója írva : „Adtok nevetve, adhattok sírva. Lesz majd helyetek, ha mellém kerültök, kanalam már van, most villára gyűjtök. „ * Lépésenként Én nem. Te sem. MárTovább…
nem változott semmi csak elherdáltam az amúgy is keveset valamihez képest eztán még inkább újságolvasó és keresztrejtvény fejtő jó polgár leszek reggelente majd vajként kenem magam és harapok nyelek tússzá minősítem lényem igazítom helyzetemet Frázisország alkotmányáhozTovább…
Vadregény az egész, pillants bárhová. Unalmas kalandok sürgetik, hogy mikor történik már az élet. Megnyugtató alázatra biztat Apa, Anya….a Biblia… Szürke biztonságod hallgatózik mindenhol, és közben eltelik, lejár, elmúlik, felnő, megváltozik. Becsapottként a „semmi ágát” kutatom, de már minden éltető dallam elhagyott. A reménytelenségbe vetett hitem a legnagyobb.Tovább…
– Kész vagyok – mondja Erik és nevet. Hanyagul huppan egy székre. Rengeteget dolgozik. Állatorvos. Megbeszéltük, ha végez, bejön kicsit beszélgetni. – Micsoda illatok! – szimatol a levegőbe, ha nem tévedek, rakott krumpli. – Jókor jöttél, éppen kész van. Tudom, hogy szereted! – fülig ér a szája. Eszünk, aztán beszélgetünk.Tovább…
Három nő guggol a sarkán. Kékek és szürkék. Kemény fonatban a hajuk. Kosszarvak. A hat térd között víz. Szökik fel. A kezükkel emelik. Gondolattal. A vékonyabb sugarak az ölükbe hullanak. Sarkuk szemérmesen takarja elváló fenekük. Egy ősz bácsi ül le velük szembe olvasni. Halványkék pólóing. Barna bársonynadrág. Bepiszkosodott fehér tornacipő.Tovább…
Az öregedő férfiak „diszkrét bája” a pénz, Komoródi Alajos is sokkal jobban mutatna egy fekete hármas BMW-ben, mint a harminckét éves szürke papír Jaguárban, sokkal kisebbnek látszódna sörhasa, nagyobbnak a farka, s ahogyan lobogtatná a szél – még ki nem hullott – néhány szál haját, azt Alain Delon is megirigyelhetné;Tovább…
NÉZŐPONT November másodika van. Ma még mindenki halottakról ír. Az előbb gyalogoltam haza a sárga lombú ginkgo fa alatt kutyámmal, a Breuer Marcell sétányon. Csodálkozva néztem azt a huszonvalahány éves vak lányt, fehér bottal az úttesten, milyen rutinosan megy át a kollégiumtól a Penny-ig. * NƏM ALKATI KÉRDÉS Amikor várniTovább…
-András öcsémnek- Ha egy hintával az égbe lehetne szökni, milyen egyszerű lenne. Terv nélkül,csak úgy fölülni,aztán előre a lábat, aztán hátra, míg a ház ereszében meglátom a nyár hulladékát, a barnuló avart,a tündöklő mohát, az őszidő jószagú mocskát. És még egy,és még egy és még egyszer előre a lábat, aztánTovább…