egy-egy égve hagyott utcalámpa fénye még megkettőzi bágyadt aranyát mintha 100 évet ugranék hátra ragyog föl hajnaltájt a pocsolyákban a vöröses láng a pokol tölcsértorkolatát vagy talán elgurult gyémánt az alkony már nem is vörös halvány rózsaszínjén pislákol a fölkelő horizont úgy ragyog derékig érő fény őrzi egy elérhetetlen istenTovább…
neved várakozás ittléted boldogság távolmaradásod bűnbánat bárcsak benned lennék húros hangszer siráma cipődbe tévedt piciny kavics miattam sántikálj hogy rám gondolj addig is a vágy kimondása még nem a gyengeség jele nem tudom attól félek jobban hogy itt maradsz vagy attól hogy elmész * a tenger nyelvét beszéled gondolataid fölöttTovább…
Hat vagy hét éves lehettem, amikor a következőt álmodtam: talán a régi házunkban volt, a bányatelepiben, nem tudom pontosan. Szüleim előtt álltam, s ők hirtelen, mint egy álarcot, egyszerűen levették az arcukat. A döbbenettől meg sem tudtam moccanni. Ami ugyanis az álarcuk alatt volt, az leírhatatlan és számomra teljesen ismeretlenTovább…
SZESZély Annyi szétesést végignéztem, Hogy az arcomra égett, És fél tőlem, Aki összeszedne. Serkentők nélkül ki élhet? Nyugtatók nélkül ki élhet? Nekem muszáj nélküled. Nincs nekem való senki. Megköszönném, ha átverne, Ha a valóságtól megkímélne valaki. Ha zuhansz, egy szegben Is meg lehet kapaszkodni. Legyél az anyámnál Rosszabb, Jobb csakTovább…
Halfalak/ az óvatosság éneke, vagy valami hasonló Halfalak/ az óvatosság éneke, vagy valami hasonló csak a halott költőt szeretjük, ha bátor ki él, az ne lépjen át semmilyen határsávot ne uszítson, ne rántson magával jobbra-balra csak ha meghalt bocsátjuk meg neki hogy a jobbat mondta s akarta lázadni kéne? tegye,Tovább…
a jó szerző meglátni és megszerezni egy pillanat műve volt * kikérte magának egyszer egy poéta kikérte magának hogy a költeménye verejtékszagú mivelhogy az lábszag * hatástalanították a bombák hatástalanították majd légi úton elszállították a tűzszerészeket * menekülés süllyedő hajó menekül önmagáról virágvasárnap * nem emlékszem már nem emlékszem rábeszéltemTovább…
nem én vagyok a sors javain billeg én kinőttem a játszótereket lovagoljon forintért akit illet öreg vagyok engem a verebek két sor között a sors ölében alszom mint aki mindig rövidebbet húz életemre s a tájra ül az alkony bozót között már véget ér az út hiába futsz az esőTovább…
Légy költő Légy költő. Szép szavak varázslója, cédák által kitartott lélekkuruzsló. Hass és vadássz – hatásvadász! Szúrj át szíveket s légy mindig az utolsó ki hozzáad az élethez valami kényszer-írt rímeket. Tagadj anyát, nőt, hitvány szeretőt, feküdj álmatag sínek mentén. Legyen véres rózsa fekélytakaród – mit is kívánhatnál többet ennél?Tovább…
A folyosó ablakai az udvar felé néztek, csak délután sütött be egy kis napsugár. Olvasgatni, tanulni, csak az ablakok közelében lehetett. A félhomályban maradt beugrókat kedvelték az egyetemisták, az összebújó párok nem zavarták egymást. A máskor zajos épület most csendesen várta az őszt, az új tanév kezdetét. Augusztus utolsóTovább…
„Garcia Lorca halott! Hogy senki se mondta nekem még! Háborúról oly gyorsan iramlik a hír, s aki költő Így tűnik el! Hát nem gyászolta meg őt Európa?” Radnóti Miklós: Első ECLOGA Köd borul éjjel a pannoni tájra, Ködben a hold ezüst fénye dereng. Szótalan költő ül itt e sziklán,Tovább…