Vándoroltam, batyumban kócos álmok, a szél velem fütyülte bánatom, nem érdekelt, ha áttetszőre ázok, mert nem csattant ostor a hátamon. A város várt: „Kell víg dalos a népnek, hadd halljuk hát, hogy szól a hangszered!” Én kiálltam: „Csak kis figyelmet kérek!”, s szórtam eléjük száz gyöngy-éneket. A nagy tanács, ím,Tovább…
Lapos kavics nehéz vizekre: tudod, hogy elsüllyed, de szép. Beköltöztél az életembe, s elolvadsz majd, akár a jég. Előre, hátra nem tekintek, jelenné lett a zord idő, s ha elveszítelek, megint meg- kereslek majd. A fű kinő. Uralkodsz rajtam, ködkirálynő, s bár csended édes, mint a méz, mérges hiányodból virágTovább…
napok hetek hónapok rezdülései VIII. madarak lehunyt szeme dajkálja a sötétséget mintha belőlem szivárogna elkoptatott kis neszek lassítják álmom izgatottan verdes a függöny szárnya vágyaink fogadója ez a szoba szép kilátásra néz az ablaka holdfény borotválja az utcát a csend kézenfog hozzám vezet nyelved a számban kezed pont ott aholTovább…
Ez a világ, ilyen állapotok adattak itt élni, ha élni hagynak, tovább gondolható torz gondolatnak, kételynek s munkának, ha dolgozok. Magam így kell formálnom,boldogot hazudni,elfogadva, amit adnak, keresni fényt kavics árva szavaknak, s hinni, lehet lelkes a megszokott. Kérdés, ha szólok, kit képviselek? Használ az önjelölt-képviselet, ha mit eszünk ,felöltünk,Tovább…
Szociális előnyök Jól haladtam éppen az anekdotával, amikor hirtelen ráeszméltem, hogy mennyit is beszéltem arról, ami régi, és minden felépített frázis, a hangok haldokló zuhanása, már beidőzítve a válságba, és a komikus eposzi jegy zseniálisan visszahat rám, s az egész a torkomon akad, arcom a szégyentől ég és bizsereg, magamTovább…
„Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi.” /Sartre/ A hetvenes évek végén, másodéves főiskolás koromban, két szemeszteren át tanultam filozófiát Koch József tanár úrnál, aki már kezdetben másnak mutatkozott, mint kollégája, Hajdú elvtárs, a marxista ördögűző. Kochról akkoriban csak annyit lehetett tudni, hogy németszakos tanár, és kizárólag csakTovább…
az ég közepén hatalmas sárga lámpa gyullad föl a fény telepátiája és beragyogja azt a hosszú hófehér szőnyeget amin az ősz lépeget ezt az isteni szelídséget ahogy hangtalan repednek meg fellegek és a magasság vékonyodó homlokára tűzi az esőcseppeket hogy a fák nyakára láncot fűzzenek ezek az ezüstszínű októberek mindigTovább…
a kegyetlen úr kollázs Filip Tamás verseiból* látja hogy minden tangó titkos tanítás törött lábbal is a költészet fekete átütőpapír egy próbaidős lány tanítgatja rezegni az ablaküveget * https://www.avorospostakocsi.hu/2019/01/28/latja-hogy-minden-titkos-tango-es-mas-versek/ * áldozat (majdnem haiku) nem vagyok áldozat nem hozok áldozatot és nem is viszek * csak a magyar nem kell többéTovább…
– Drága Feleségem – írta a hadifogoly. Minden levelében ez volt a megszólítás. Tudta, hogy a munkájáról nem írhat. Ezért többnyire így folytatta: – Nagyon hiányzol! Volt, amikor az írta még utána: – Remélem, hamarosan vége lesz a háborúnak és újból láthatlak. Bemutatta a levelet, itt nem pecsételte le aTovább…
Tartalmak anyám kivetett fészkünkből ilyen volt a szabály tanulj magad szállni és üvölteni ha fáj azóta minden éjszaka percenként elcsap egy vonat velem sikoltanál ha ismernéd álmaimat néha az ország körbeül mégse távolodj szeretünk téged miként egymást szeretitek gondolom és máris féldegélek elmennék de minek ha úgyis visszatérek veszteg maradvaTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.