On:
In: Szépirodalom, Vers

jókívánság egy korcsolya születésnapján isten élezzen sokáig * gondoltunk egyet azt gondoltuk hogy begomboltuk pedig cipzáros * értesítés örömmel értesítjük hogy bánat éri * az élet értelme az élet értelmét kerestem megtaláltam az élet éttermét de éppen szünnap volt * új ismerős nem köszönöm nem nem üdvözlöm új és mégTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Az utóbbi időben már szinte csak megszokásból járok a filmklubba. Az Auróra art moziról van szó. Kezdem azzal, hogy minden rendben ment addig, amíg dr. Ledermann vezette a klubot, akinek neve, egy könyve nyomán, a nyolvanas években vált országos hírűvé. A pszichoterápia és a belső szabadság megszületése c. művét maTovább…

On:
In: Szépirodalom

Átváltozás Felszáll a tollaslabda, borzas tollpihe, siklik a fényes napba. * Vonat a tengerparton Nincs több menetrend, a sínek a messzeségbe futnak. Futok a tengerparton, Isten búvárként emelkedik ki a habokból, homlokán lámpa pulzál. Rettentő hideg a tenger. Futok a tengerparton, a melankólia bajnoka vagyok, célba érek, bemutatkozom én vagyok.Tovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak. Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmákTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

nem zümmög a légy a holnap hálószobájában abbamarad az évek újrahasznosított papírzörgése az asszony hamarosan megkísérli átállítani életkorának napóráját rokonságát megtartja a tárgyakkal elfeledett fogalmakat szótároz erőt merít eljövendő napok csalárd ígéretéből körbeveszi a cáfolhatatlan hit hogy a szavakon túl is létezik lehajtott fejjel jár akár az idegenek élete csupánTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Csillagakolban alszik a város. Holdpásztor virraszt nyája felett. Subáját fázva mellére húzza. Hideg szél hajtja a fellegeket. Ölmeleg ágyban szunnyad a jóság. Gyertya világa magába mereng. Messzi hegyekre gondol a fácska. Dundi kalácsok illata leng. Forrás: Birtalan Ferenc honlapjaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Meg kell tanulnom, hogy kevéssel tettél kisebbé magadnál. Mégis így aprón, nem tudom felérni végtelen nagyságod és azt sem, hogy fejemen koronám nem a halál. Utam nem siralom, oltalmam nem a kopasz meddő fák. Ha hozzád mérem magam, nem semmisülök meg, minden szavad lélegeztet, szárnyad életben tart. Itt hiszem el,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

ismerem az arcodat ott voltál velem apám temetésén hideg volt és én nem sírtam és akkor is amikor mégsem ütött el az a motoros az önkiszolgáló bolt előtt épp csak a cipőm sarkát a kabátom szegélyét érintette olyan erősen azóta se dobogott a szívem olyan hangosan se hét éves voltamTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Lehelet Ragadd meg s formáld amíg meleg Gyúrj belőle halvány vigaszt sovány kegyelmet Míg keresztül fú hajnali sejtéseken, száraz csontokon, van idő elmerengeni bűnön és bocsánaton. * Lassan múlok I. Lassan múlok, ösztöneim, mint délibáb az éhszomj távoli horizontján fáradoznak bennem. – tovább. Némán ülök a tükörrel szemben, Kérdőre vonom,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Zaklatás Vad hím vagy, ha üzekedő vágyadat nem tudod fékezni, ha a nő kihúzott tekintetének, pirosra festett szájának, nem tudsz ellenállni, ha éhes bestiaként úgy hiszed drága formái bolygó szemeidnek szólnak, ha azt hiszed végzetes bájait a természet neked teremtette, s vele bármikor kielégítheted sóvárgásodat, erőszakkal betapaszthatod száját, szétszaggathatod blúzát,Tovább…