érezni
az elázott őszi avar illatát
a tegnap valóságpercei
álmosan kószálnak
megfáradt lélekgödrök
szélein botorkálva
míg félszeg napsugarak
keresnek árnyékpárokat
valahol harang zúg
van ahol feneketlen mélyre
temetik az ábrándokat
érezni
a hószagú fagy hideg ujjait
rideg csend rejtőzik
vasalatlan redőkbe bújva
jégcsipkés habfodrokból
horgol pelyheket a didergés
míg havazásba feledkezve
végigsimíthat a tájon
valahol harang zúg
van ahol gyertyafény mellett
virraszt az álom
van ahol harang zúg
valahol karácsony érkezik
angyalszárnyon
lllusztráció: Kerekes István fotográfiája