Dukay Nagy Ádám emlékének
Esti sörömet nem hagyom,
legyen bármilyen alkalom,
legyen ma fény vagy lejtmenet,
kocsmába úgy is elmegyek.
Esti sörömet nem hagyom,
bennem béke és vad vadon,
ahol vagyok, ott szeretet,
korsók, kortyok és sok nyelet.
Esti sörömet nem hagyom,
ott állok végképp sarkamon,
köröttem zsongás, emberek
s magánytól félő rettenet.
Esti sörömet nem hagyom,
amit eliszok, nem vagyon,
mondjuk azt, hogy befektetés,
esti holnapra keltetés.
Esti sörömet hagyom,
cimborákkal egy az alom,
engem itt sose bántanak,
nem nyesnek, adnak szárnyakat.
Esti sörömet nem hagyom,
italom több, mint italom,
ettől is késik halálom,
életem ha már nem álom.
Esti sörömet nem hagyom,
döntésem ez, akaratom,
értitek ugye, egyszerű:
kell a nedű, kell a nedű!