megint elejtettem és most már darabokra is tört
anyám csak annyit mondott hogy szedjem össze
de legközelebb is nekem kell mosogatni és ha
még egyszer megtörténik akkor vennem kell egy
újat szóval elvetettem ezt az eldobósdi taktikát
de így tanultam meg a hűséget mint értéket mert
az nem lehet hogy minden lecserélhető legyen
az életben mindenki instant várja a csodát
ami olyan mint a pünkösdi királyság vagy egy
hosszú hétvége amik csak három napig tartanak
de én gyémánt készlet akarok lenni egy bánya alján
ahol nem számít ki vagyok igazán
csak az a lényeg hogy még ember maradtam
talán értékekkel meg néha mértékkel de valamiből
sose elég akkor se ha megkapom hát még ha nem jut
így mindegy hogy arany lelkemmel mire viszem
ha úgyis a méhtelepen végzi mert megvesz kilóra
a szerelem és egy újabb tányért ejtek ki a kezeimből
miközben pakolom cselekedeteimet a mosogatógépbe
hogy tisztán álljak fel a sárból
©Nágel Kornél grafikusművész alkotása
Ez az írásod megérintette a lelkemet. KÖSZÖNÖM.