Istenem, teljes szívemből bánom
a bűnöket, amelyekkel az a riherongy
szomszédasszonyom megbántott,
deszkákat, törött lavórt, sittet
haijigál át a kerítésen,
direkt uszítja a kutyáját,
hogy összecsinálja a kertemet,
bosszantásból bömbölteti a zenét,
amúgy is mindenféle
férfiak járnak hozzá, látom ám én, Uram,
mert megélesítetted a tekintetemet,
és félrehúztad a függönyömet óvatosan,
ne higgyék, hogy leskelődöm,
mert az ebben a formában
nem állja meg a helyét,
csak az igazságot akarom tudni,
hogy neked elmondhassam,
nehogy valaki félrevezessen,
annyi a rosszindulatú ember,
ritka az ilyen magamfajta
jóravaló, jóra törekvő.
Kérlek, ne verd őt bottal,
inkább vascsővel, annak
nagyobb az edukatív értéke.
Bánom, hogy a boltos olyan undok velem,
csak mert a körmére nézek,
tudom, hogy csal a mérleggel,
ügyesen csinálja,
nem sikerült még rajtakapnom,
jön még a kutyára dér.
Bánom, hogy a postásgyerek
szívja azt az ótvar füvet,
amiért már fel is jelentettem,
de a rendőrség egy követ fúj ezekkel,
fülük botját se mozdították,
szóltam a Botinak is,
aki a postán dolgozik, azt mondta,
ez piti ügy, nem tudnak mit kezdeni vele,
felejtsem el, olyan ritka a rendes munkaerő,
majd adok én nekik piti ügyet!
Bánom, hogy a plébános alkoholista,
és mindig összegyertyázza
a templomban a terítőt,
pedig megmutattam neki,
hogyan kéne vigyázni rá,
hát ezért vasalok én éjt nappallá téve
a te legfőbb dicsőségedre?
Még jobban bánom,
hogy az Icu annyira ujja köré tekerte
a papot, még arra is rávette,
hogy a ravatalozó mellé
sárga krizantémot ültessen,
de komolyan, ki hallott már ilyet,
amikor én megmondtam,
lila legyen, és punktum,
csodálom, Uram, hogy bírod türelemmel,
én ha neked lennék, ezeket már
rég elégettem volna, de lassú tűzön,
hogy lássam a kínlódásukat,
lenne ott bűnbánat, ne félj!
Más bűnt nem követtem el.
*Lackfi János szerzői oldala: https://www.facebook.com/lackfi
©Búzás Tünde: Könyörgő