– Hommage à József Attila –
Illan a nyári varázs, egerészget a macska a rámpán,
eltagadott szerelemben a csók sose’ volt, nem igézett,
lobban a fény, a bokorra vetül konokul, szeret, éget.
Csillan a csipkebogyó, vele érik az őszi vigasság,
s forró nász öli álmát hévvel az éjjeli árnynak.
Érzed, mekkora élet-igenlés késztet a jóra?
Színesedő fák hajladozásban a bút az egekről,
mint kendő a sarat letörölték – szépül a holnap.
Zeng, susog ágak tánca, tünékeny fátyol a szélben,
ó, belehalhatnék inkább, mint hullani lássam.
©Fűkő Béla grafikája – József Attila portréja
Drajkó-Sárosi Kingát tehetségesnek tartom egy kicsit beleszerelmesedtem a verseibe.
Irjon és irjon!