Szolgák voltak, ma királyok. Szabadok, rendíthetetlenek. Lemondani néhány dologról maga a fájdalom. De egyetlen perc alatt elveszíteni mindent? A zuhanás jéghideg gyönyörűsége. Száguldasz mélyebbre… és egyre mélyebbre… A szád tele földdel, kezed-lábad hideg és merev. És a szív? Talán nem is bír el ekkora gyönyörűséget. Tovább…
Kihajolt a tízemeletes épület tetejének peremén, a mélység belekapaszkodott, azonnal magával akarta rántani. A szél vad táncot járt, hangosan csörögtek az ott felejtett antennák, mementói egy letűnt kornak. A hatalmas kommandós kés megcsillant a napfényben. Imádta. Lelke, ereje, akarata volt, tökéletesen kidolgozott markolatú, akár egy odaadó szerető, a tenyerébe simult.Tovább…
Micsoda bódult örök-bizalom! Tévedhetetlen tavaszi virágzás. Szirom feszül, dúlt öröm csöndbe lázmáz. A jót követjük el ismét vakon. Milyen élni szabad szabadalom! Borzongás remeg, a szél szerte vágtáz. Hullongó fehér sziromfényes áldás. A lét túltesz minden javallaton. Vetkezik az égben selypeske csillag. Mennyi meztelenség illan, lebeg. A láz csupaszul komolyodvaTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.