Az őszi fényt a hullám partra rántja, árnyára hajlik szomjasan a nád, fecseg, zizeg a hulló levél-bárka, a nap vörösen izzik, mint a szád. Mosolyod a tótükör beissza, felpántlikáz majd vele egy felleget, tükörfényből összefont kalitka rácsozza rabságba ejtett két szemed. Felcsillansz még a szerteszórt avarban, míg hajad festi ráTovább…