születésnapján

Drága Fiam, Gősi Zoltán emlékére (1974. 07. 24. – 2000. 07. 29.)   Egy régi nyárból visszhangzik szavad, bár halkuló, de egyre kedvesebb, mint lágy szellő, ha érint, simogat, fényt csókolsz rám, ha árván könnyezem. Az éjben velem csillagként vajúdsz, s míg együtt tűrjük az ős-szenvedést, emlékeimben fényként még kigyúlsz,Tovább…