On:
In: Szépirodalom, Vers

rossz volt a mértékegység, amit adtál, nem tudtam átváltani, elszúrtam az egészet, nem állt össze, csomós maradt, darabos, kezemmel minden alkotóelemét éreztem, odatapadt az ujjaimra, rá és közé, kidobtam az egészet, a két tábla csokit megettem, a süteménynek már úgyse kell, nekem viszont igen, az endorfin az életben maradás legalapvetőbbTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Tágas világban szűk szükség ne érjen, láss ki magadból, örülj: nézz az égre, a magasság mindig tüdődbe férjen, minden csak kezdet, ne gondolj a végre: ahogy a felhők formát váltanak, úgy vált alakot, úgy villódzik minden, a láthatók is félig látszanak, a létezőkben ott lüktet az Isten, hagyd átlobogni magadonTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Árulhatsz búcsúcédulát, tilthatsz-engedhetsz, hogy vasárnap kinyisson üzlet, áruház, monopóliumot csinálhatsz dohányra, nemzeti barnára festve az ajtót, háziszesznek főzését sűrűn propagálva: végül a férgek csak megesznek. Lenyúlhatod a nyugdíjkasszát, fércelhetsz saját alaptörvényt, hogy konyhád falára akasszák Rembrandtot, s bankszámládra öntsék a rendkívüli-helyzet-költség- vetési pénzt, kastélyt szerezhetsz. kisvasutat, az állam földjét: végülTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

R. ma reggel elcsúszott egy csigán, amely a nedves idő miatt a járdán keresett menedéket. R. majdnem el is esett, s a közjáték valahogy egészen elrontotta a napját, innentől kezdve semmi sem sikerült: az irodában kilöttyent a reggeli kávé, a fontos ügyfél tíz percet késett a fontos tárgyalásról, hazaindulván sorTovább…