On:
In: Szépirodalom, Vers

Pilátus blogjából Nem a töviskoszorúról a lándzsáról tenyered–talpad sebeiről se és horpadt mellkasodról is minek kár arra vesztegetni a szót amit vállaltál mikor mosdóvízbe mártani levettem rólad kezem hanem pléhmeztelenséged a szúette fán málló talapzaton már fölemlíteném engedelmeddel árokszéli fenség vénasszonyok megesett szüzek önmagukban hívő hitehagyottak gyámolítója hervadt virágok lábaidnálTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

  Esküvésünk csak szóvirágként hajlik, hányszor cseréltük magunkban a múltat, megtagadtunk téged – már a harmadik – még vonszoljuk a Pétertől tanultat, harminc ezüsttől csörög koldus zsebünk, és ha hideg kőhöz ér a homlokunk, mégis isteni kegyben reménykedünk, és álnok Pilátusként kezet mosunk. *Első közlésTovább…