On:
In: Szépirodalom, Vers

Örömangyal az örömhírt örvendezve hirdeti: örömbumm lesz, örömjárvány s jön az örömcunami. Örömteli látni, ahogy a világot az öröm működteti, forgatván az égi örömkörökön. Örömóceánba ömlik örömpatak s örömér, és mindenkit minden percben új és újabb öröm ér. Örömtűzből örömtűzvész, örömvízből örömár, a gátakat átszakítva hömpölyög az öröm már. Örömreggel,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Azt hittem, hogy mindig kék a tenger, ha pirkadatkor ráolvad az ég, hogy egyesülnek hajnal-ébredéssel, és megszületik nászukból a fény. Megismertem haragját a víznek: hulláma ha vad, tarajos-sötét, ultramarin-kékre vált viharban a halált hörgő, vén tengerfenék. Hiszem mégis: egyszer minden ember − mint homoktenger, arany partokon − kincseit majd szétterítiTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Nem ültették, de szaporult ezerszám, az utak mentén, lassú kertek alján, szétterült-borult, mint egy fehér sátor, a május benne virágzott magától, és mint aki két, három hétre ráér, úgy virulázott szét a virágtányér, a friss levegőt összebabonázta, a csöppnyi szirmok szerte fújt varázsa, rákiabált az arra baktatóra, az illatát aTovább…

On:
In: Vers

az elhatározás bűvöletében – Kovács József Hontalannak elnémult faliórákban jobblétre szenderül az idő. a hőségben megpuhult falakra a remény hét színét festi az ablakra akasztott kristály. fényképed nézem. tekintetedben a kockázat fénye. az elhatározás bűvöletét villantja mosolyod. pedig tudod, semmi nem változik: örökké margók mentén menetelni. a szabadság vakfolt aTovább…