On:
In: Ifjú tehetség

Önarckép Nemes Nagy Ágnes azonos című verse nyomán Randa, tarka kép vagyok. Lelkem falán száradok. Félelem és fájdalom Rágicsál e házfalon. Tiszta vagyok, ép vagyok, Önfeledve rab vagyok. Buzgóságom létem fele, Hiánycsöndem töröm vele.   Pocsolyavers Csak álltam, és néztem, ahogy taposol a pocsolyában. Figyeltem a csillogva felrepülő sárdarabokat, amikTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Érzés Hányszor néztem erkélyekről, kémleltem az eget, a fák tetejét… és a betonszürke házak közt éjjel a büszkén égő csillagok erejét. Szavaidra feküdtem esténként és nyirkos csend volt paplanom. Fényben ázott minden álmunk, bíbor vérem ereidben hagyom. Árnyékodban sétálok a parkban, nyomomban kósza levél ballag – és ott a lugasokTovább…