On:
In: Szépirodalom, Vers

Pironkodó Gyakran felizzik lelkemben a kamasz gyűlöl s a levegőt is megharapja zsíros kenyerét szégyelli javát titokban madarakra hagyja hibám hogy túléltem hasznos koromat örömeim már félresikerült bánatok billogként hordozom arcomon elhullott eszmék fertőzéseit mint himlőhelyes pofáján kínjai véseteit de egyszer elhullok én is mint eresz alatti városi veréb haTovább…