On:
In: Szépirodalom, Vers

most a csendben úgy van ez találgatjuk hogy mi lesz sehol sem vagy mindenütt széjjelszór vagy összegyűjt addig is ha engedi adjunk műsort őneki hátha attól kedvet kap és fellép ő is itt egy nap majd lesz még itt fesztivál ó-ó lesz még itt egy kiváló fesztivál fesztivál fesztivál leszTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

– Maradj itt. Nem akarok egyedül meghalni. Persze, senki nem akar egyedül meghalni, gondoltam, de nem mondtam, mert egy haldoklónak már ne mondjon ilyeneket az ember, és mert tévedés, hogy mindenki megenyhül a halál közeledtével. – Beszéljünk a temetésről, Eszter. Vigyél haza a faluba, ahol születtem. A pénzt az ügyvédemTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

(férfi szemmel) Apránként öregszel meg. Reggelente a tükörből egy kimondottan jóképű fiatalember néz rád, akinek kissé magasra szaladt a homloka, de csak legyintesz rá. Aztán egy szép napon egy igéző tekintetű nő sokat sejtető mosollyal beletúr a hajadba, meglepetten felkiált és elszalad. Rádöbbensz, hogy tenned kell valamit. Vagyonokat költesz hajszeszre,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

mindig történik valami mindig történik valami kívül vagy belül gondolataim körforgalmában észre sem veszem csak ha nagyon figyelek semmi nem fontos de minden az az is hogy kettő óra huszonötkor eszembe jutott egy verssor de ki is ment belőle három óra negyvennégykor bevillant az ablakon a nap fáradt délutáni sugaraTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

ballada addig nem halok meg míg nem látom a tengert sokszor elmondta míg végre elmehetett egy hétre a horvát tengerpartra mit láthatott függönyként tengerre hulló horizontot csillagokkal hátukon határtalanba táguló hullámokat vihar színét az égen és a vízen és miről beszéltek kettesben a tengerrel mikor senki nem zavarta őket nehézTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A lányom (Dcera) Remélem, hogy amíg a kenyérért megyek, el fog ütni az autó! kiabáltad otthonunk kellős közepén Egész idő alatt amíg meg nem jöttél ridegen állt bennem az élet mint egy dór oszlop Most ülj az asztalhoz vegyél egy kis vajat szilárd és fehér mint a fal és készüljTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

mint ujjaid között a homok peregnek a percek s perceg szúként felfalva a pillanatokat míg véget nem ér egy falat kenyér csak kegyelem tettek nélküli önzés hogy álmod ne kísértse kimondatlan a „mea culpa” templomod hideg csendjét megzavarva a lépéskényszer nem szabadság a fal is túl közel hol minden kimondatlanTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

meg kell hallani itt a csöndet ahogy a fűszálak csörögnek és talpig fehér gyászban hervad a gyöngyvirág a hó alatt szunnyadó tavaszi tájat a halkuló partitúrákat ahol húrként feszül a törzs és a gallyakkal utolsót roppan a szélhegedű a zene mögött a gyérülő réteket az elvesztett lombot a bokros füstötTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Szemöldököd ívét, márványfogad, térded, Kőmíves Kelemen szerettelek téged. Szerettem, szerettem két erős karodat, finom ujjpercedet, csillag homlokodat. Szerettem jövésed, szerettem látásod, vártam ölelésed, nem hittem bántásod. Büszke volt a szívem, szép fiaink apja, fiakat csak az kap, kinek Isten adja. Kelemen kőmíves, mégis elárultál, erős kövek közé mégis bezárattál eTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Érkezik az eső kimossa a várost, néhány utca bokáig vér, a Nap hal. Fuldoklik a járda, nyakán árok, a könyvek felvarrt redőnyök műanyag ablaktokba csapódva. Este a fény körül forog minden, a világ, meg az összes mocska. Falakon vacogó ég, asztalon hidegtál. Második fogás hal és porcelán füge, a monszunTovább…