On:
In: Szépirodalom, Vers

Az egészből leginkább a hóra emlékszem. Könyököltünk a párkányon, és a végtelen fehérséget néztük, amikor ránk törték az ajtót a katonák. Arra még volt időm, hogy berángassam a húgomat a kamrába. Mialatt ott rejtőztünk, minden lélegzetvétel úgy fájt, mintha puskák szuronyaival döfködnének, és attól féltem, a szurkálások helyén be lehetTovább…