On:
In: Szépirodalom, Vers

Gyűrött vászon ferde tornyáról távol leng a tájkép kitárt szárnyon takarja vak árnyék tömör felhők komor hadsorokban dörgés vihar és cakkos mennykő robban tótágast állsz és lesed a világot mint törött ábrát amit rég kivágott magad vagy akit restellsz összerakni s a tépett dallam lépte belőled szakad ki * HazafeléTovább…